Mi is az a tárhely?
A tárhely nem más mint egy internetre kapcsolt számítógép, más néven szerver, amin speciális programok teszik lehetővé, hogy ezen a szerveren, levelezz, vagy weboldalt működtess, adatokat tárolj.
Természetesen a legtöbb embernek, cégnek semmi szüksége egy egész szerver gépre, hiszen ezek a szerverek, több száz, vagy akár több ezer weboldal futtatására is alkalmasak.
Ráadásul a megvásárlásuk igen drága, és az éves fentartási költségük is több millió forint.
Ezt úgy kell elképzelni mint egy konténerszállító hajót, ott is ha terméket szeretnénk eljuttatni az egyik országból a másikba, nem kell megvenni egy egész hajót, elég csak pár konténert bérelni.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésére?
A tárhely lehet, ingyenes és lehet fizetős is.
Ingyenes tárhelyeket elsősorban az olyan nagy cégek biztosítanak, mint a facebook és a google, természetesen ezt is pénzbe kerül fenntartani, viszont ezek után elsősorban reklámokkal fizetünk.
Továbbá az ilyen ingyenes megjelenési lehetőségek eléggé korlátozott felhasználási lehetőségeket nyújtanak. Hiszen a kinézetet csak minimálisan lehet testreszabni, azt, hogy mi hol és mennyi embernek jelenjen meg, megintcsak nem tudjuk befolyásolni.
Vannak olyan cégek akik kifejezetten weboldalak építéséhez adnak tárhelyet, persze itt is meg van kötve az ember keze, a tárhelyen csak azt a weboldal motort tudjuk használni amit ők adnak!
Csak olyan funkciók, és csak olyan kinézetek közül lehet válogatni amiket a cég engedélyez. Ezek egyébbként egész profi megoldások, és rendszerint borzasztó egyszerű kezelni.
Persze, miután felépítette az ember a weboldalát, rájön, hogy a saját domain név használata, már csak fizetős csomagban érhető el, aztán rájön, hogy sok egyéb funkcióra külön kell előfizetni.
A végeredmény rendszerint az lesz, hogy az ingyenes tárhelyért sokat fogunk fizetni.
A weboldalt működtető kódokat soha nem kaphatjuk meg, soha nem nyúlhatunk bele.
Ez kb, olyan mintha az embernek egész életében egy olyan albérletben kellene laknia, ahol a főbérlő engedélye nélkül semmit nem csinálhatnánk, és csak azokat a bútorokat, eszközöket használhatnánk, amit a főbérlő ad.
Egy egyszerű személyes weboldalnál, vagy egy nagyon egyszerű céges oldalnál ez nem olyan nagy tragédia, de ahogy kicsit komolyabb weboldalt szeretnénk csinálni, már is akadályokba fogunk ütközni.
Az eggyik legnépszerübb ingyenes weboldalkészitésre alkalmas tárhely a https://www.wix.com/
Speciális tárhelyek:
Van pár cég, akik elsősorban webáruházak számára biztosítanak tárhelyet, ezek annyiban hasonlítanak az ingyenes megoldásokhoz, hogy a weboldal motorját (program) ők biztosítják.
Ezt persze nem ingyen, hanem pénzért, ráadásul nem is kevés pénzért.
Ezek főleg olyan cégek számára megfelelőek, ahol nyugodtan kifizetnek évente akár több százezer forintot is, a webáruház üzemeltetésre.
Persze itt is az a gond, hogy itt is a céghez vagyunk kötve, ha mondjuk egy járványhelyzet miatt, rosszabbul megy az üzlet, nem igen van lehetőség, a szüneteltetésre.
A programot itt sem tudjuk menteni, átszabni, stb…
A funkciók, és az egyéb szolgáltatások, rendszerint úgy vannak kitalálva, hogy a kezdeti látszólag alacsony költségek, viszonylag gyorsan a duplájára triplájára emelkedhetnek, mint amivel kalkuláltunk.
Levelezést rendszerint nem biztosítanak a webáruházhoz, igy ehez kénytelenek vagyunk, vagy valami ingyenes pl: gmail.com os címet használni (egy komoly cég, saját domain névről levelezik), vagy külön tárhelyet venni ha saját domain névről szeretnénk levelezni.
Legnépszerübb ilyen cégek: https://www.shoprenter.hu https://unas.hu/
Tárhely szolgáltató cégek:
A hagyományos tárhely szolgáltató cégek (pl: webdigital) rendszerint nem szólnak abba bele, hogy a bérelt tárhelyen mit csinálsz, milyen programot üzemeltetsz.
Itt gyakorlatilag kapsz egy üres tárhelyet, esetleg egy előre telepített WordPress oldalt, és a te feladatod, ebből egy weboldalt csinálni.
(Megjegyezném, hogy ez ma már nem egy nehéz feladat, 30 USD ért bárki vehet, profi minőségi sablont, amiben jóformán csak ki kell cserélni a képet és a szöveget, és már is profi weboldalunk lesz. A Youtube pedig tele van ingyenes oktató anyagokkal, amiből elég gyorsan el lehet sajátítani a megfelelő tudást)
Persze minimális kötöttségek itt is vannak, hiszen nem lehet jogsértő tartalmakat, programokat, elhelyezni a szerveren.
Az internet tele van legálisan használható ingyenes alkalmazásokka. És aki azt hiszi, hogy ha valami ingyenes akkor az biztos gagyi is.
Nos az téved! Az legnépszerűbb weboldal motor a WordPress. Annyira népszerű, és annyira nagy tudású, hogy ma már az internet túlnyomó része a wordpressre épül!
A legtöbb cég komoly kezelőfelületet biztosít, ezekkel pár kattintással lehet telepíteni a legnépszerűbb weboldal motorokat.
Igy még a kezdők is könnyen tudnak boldogulni.
Mekkora tárhelyre van szükséged?
A tárhely két fontos paraméterből tevődik össze, egyfelől van egy tárolókapacitása, amit MB ban vagy GB ban mérünk.
A tárhely méret szerinti választásánál azt kell figyelembe vennünk mire is szeretnénk használni a tárhelyet.
Használhatjuk csak levelezésre, azt nehéz megjósolni, hogy mennyi tárhelyre lesz szükség, hiszen, van aki naponta 2-3 levelet küld és fogad, és van olyan cég ahol naponta több száz levél jön – megy.
A levelezésnél az sem mindegy, hogy mivel is foglalkozunk. Egy egyszerű szöveges levél, alig foglal helyet, viszont amint elkezdünk csatolmányokat is küldeni fogadni egész más lesz a helyzet.
Egy egyszerű PDF számla nem foglal túl sok helyet, viszont egy scannelt oldal, vagy egy látványterv több tíz Megabyte is lehet.
A leveleknél még lehet azzal játszani, hogy a szervert csak átmeneti tárolásra használjuk, és a leveleket letöltjük a saját gépünkre majd a szerverről töröljük a leveleket.
Ezt a funkciót bármelyik levelezőprogramban be lehet állítani. Viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy a legtöbb otthoni gépben az adatok csak 1db merevlemezen vannak tárolva.
Ha ez tönkremegy, akkor menthetetlenül minden levelezés elveszik!
Ezt azért érdemes figyelembe venni, ugyani minden évben nem egy ilyen esettel találkozunk, és gyakran kiderül, hogy az elveszett levelek sokkal többet értek, mint amit a tárhely árán megsporolt az ügyfél.
A legtöbb tárhelyet az ügyfelek, vegyesen használják.
Azaz, pár emailcímet és pár weboldalt is üzemeltetnek rajtuk.
Csak példaképp a Webdigital.hu weboldal, a jelen pillanatban (2022.dec.) 2,5 GB tárhelyet foglal, és azért van rajta kb: 100 cikk, leírás, több száz képpel. (Ez az adat levelezés nélkül értendő!)
Azt azért megjegyezném, hogy a mi oldalunkat igyekszünk megfelelően építeni, azaz a képeket webre optimalizált formában töltjük fel, és nem abban a formában ahogy kijön a fényképezőgépből.
Ha valaki ilyenekre nem figyel, akkor ugyanez az oldal, akár 2x, 3x ennyi helyet is elfoglalhat.
Általában a NAGY oldal is kis oldalként kezdi!
Az oldalak fokozatosan növekednek, hiszen rikán kerül fel egy weboldalra egyik napról a másikra több ezer termék, vagy több ezer cikk.
Ezeket fokozatosan töltik fel az ügyfelek. Ezért felesleges megvenni egyből a legnagyobb tárhely csomagot!
Én azt javaslom, hogy az aki nagy webáruházat tervez, vagy nagy hírportált, az is kezdje a Medium csomaggal, minden bizonnyal, még igy is hónapokig, de lehet több évig nem lesz szüksége bővítésre.
A nagy oldalnál, vagy forgalmas webáruháznál, a levélforgalom is nagy, ezért ezt is kalkuláljuk bele.
Átlagos méretek típus szerint:
Személyes honlap , cégbemutató oldal | Komplexebb céges weboldal, kisebb webshop | Kisebb forgalmú webshop több termékkel | Nagy forgalmú webáruház |
0,5 – 2,5 GB | 1,5 – 4,5 GB | 5 – 10 GB | 10 – 20 GB |
Mekkora erőforrásra van szükséged?
A másik paraméter a tárhely által felhasználható erőforrás mennyiség.
Ezt egy nagyon picit kifejtem bővebben: A régi HTML weboldalak nem igényeltek szerver oldali számítást, mivel a HTML fájlokat csak tárolni kellett és ha jött egy kérés, hogy valaki meg akarja nézni a weboldalt, akkor csak el kellett küldeni neki ezt a fájlt.
Ma már egy modern weboldalnak a 90%-a a szerver oldalon dolgozodik fel.
A mai weboldalak PHP kódokból és adatbázisokból építkeznek. Amikor egy látogató meg akarja nézni a weboldalunkat, akkor a szerver elkezdi feldolgozni a PHP kódokat, megnézi, hogy az adatbázisban milyen tartalmi elemek tartoznak az adott oldal részhez.
Ebből az egészből készít egy a böngésző számára is értelmezhető kódot, amit elküld a látogatónak. Minél bonyolultabb a weboldalunk, vagy minél több látogató nézi az oldalunkat, annál több számítási kapacitásra lesz szükség.
Joggal merülhet fel a kérdés az emberben, hogy mi a jó abban, ha a szerver sokkal bonyolultabb kódokat kell hogy futtasson, ha a végeredmény ugyanúgy egy HTML kód.
Nos a HTML oldalakat egyesével kell szerkeszteni, ráadásul az sem a kezdőknek való, hiszen ez már inkább a programozáshoz hasonlít.
Ezzel szemben a modern weboldalak, nagyon felhasználóbarátok, egy komoly adminisztrációs felülettel, ami bárki tud kezelni, ehhez pedig bonyolultabb kódokra van szükség.
De mennyi is az annyi? Azaz mennyi erőforrásra van szükség?
Ezt nagyon nehéz megmondani, csak közelítő értékeket lehet adni.
Az a helyzet, hogy egy programnak az erőforrás igényét, maga a program határozza meg!
Ez pedig nagymértékben függ a programkód minőségétől! A legegyszerübb programot is legalább 10 féle megközelítéssel lehet elkészíteni, és ebből lesz jobb és rosszabb is.
Minél bonyolultabban ír meg valaki egy kódot, annál lassabban fog működni.
Hogy érthetőbb legyen, emlékezzünk vissza az iskolai tanulmányokra. Biztos mindenkinek volt olyan tanára, aki mindent bonyolultan, több órán keresztül magyarázott, és még akkor sem igen értettük miről is beszél.
és volt olyan tanár is, aki ugyanezt pár perc alatt úgy el tudta magyarázni, hogy mindenki megértette.
Nos a programozás is ilyen, ugyanazt le lehet írni egyszerűen, és bonyolultan is.
Pár dolgot megjegyeznék:
1: Minden tárhelycsomaghoz annyi erőforrást rendeltünk hozzá, amennyivel vigan elüzemel több weboldal is.
2: Attól, hogy sokkal több erőforrásod van, még nem feltétlen lesz érezhetően gyorsabb az oldalad, inkább látogatószámban bír el az oldalad többet.
3: Az erőforrásokat nem szabad “kicentizni”, azaz, ha valamelyik érték, folyamatosan 90% környékén mozog, akkor bővíteni kell, hiszen egy reklámkampány esetén garantáltan kevés lesz.
CPU (processzor)
Egy szerverben nagyon sok processzor mag van, ezek feladata a programok feldolgozása, minél több CPU magot tudsz használni annál gyorsabb lesz az oldalad, és annál több felhasználót tud kiszolgálni.
Viszont jó ha tudod, hogy a 2x több CPU használat nem fog 2x gyorsabb weboldalt eredményezni, mivel az oldal sebessége nagyon összetett folyamat.
Ellenben, 2x több folyamatot tud kiszolgálni egy időben, azaz több látogatót fog tudni kiszolgálni a szerver.
Magyarázat:
A legtöbb folyamatot egyszerre egy szálon (1 magon) lehet csak feldolgozni, azaz hiába van 4 CPU mag az oldalhoz rendelve, ha az csak 1db magot tud kihasználni.
Persze a több mag igy is gyorsít az oldaladon, méghozzá úgy, hogy ha csak 1 mag van a tárhelyhez rendelve, és a weboldaladat egyszerre többen nézik, akkor ott a folyamatokat csak az az 1 mag fogja tudni kiszolgálni minden egyes látogató részére.
Azaz a feladatoknak mindaddig várakozni kell, amíg az előző feladatot a CPU fel nem dolgozta. Ezzel szemben, ha több CPU mag van a tárhelyhez rendelve, akkor ezeket a feladatokat párhuzamosan, egy időben tudja feldolgozni, igy lényegesen gyorsabb lesz a látogatók kiszolgálása.
De mint mondtam ez kicsit bonyolultabb folyamat, az, hogy a weboldal hány magot fog egyszerre használni, a weboldal összetetségétől is függ.
Személyes honlap, blog | WordPress alapú cégbemutató oldal | Komplexebb céges weboldal, kisebb webshop | Kisebb forgalmú webshop töb termékkel | Nagy forgalmú webáruház |
50% CPU | 100% CPU | 150% CPU | 250% CPU | 300% CPU |
A processzor magokat a rendszer % ban adja meg, Ezt úgy kell érteni, hogy 1 egész mag használata = 100%. Vagyis a 300% = 3db processzor mag egyidejű használatát engedélyezi.
Memória (RAM)
A hiedelemmel ellentétben a több memória semmit nem gyorsít az oldalon! A memóriának egy feladata van, tárolni az éppen futó programokat!
Ebből kifolyólag, ha kevés van belőle, akkor nem tudja tárolni azt a folyamatot amit futtatni szeretnénk, igy feldolgozni sem tudja a szerver.
A végeredmény egy nem működő weboldal lesz.
A legtöbb esetben nem a tárhely számára kiosztott memória a kevés, hanem a weboldal számára kiosztott memória, amit az ügyfelek a PHP.ini ben tudnak beállítani.
Személyes honlap, blog | WordPress alapú cégbemutató oldal | Komplexebb céges weboldal, kisebb webshop | Kisebb forgalmú webshop töb termékkel | Nagy forgalmú webáruház |
500 MB RAM | 1 GB RAM | 1-1,5 GB RAM | 1-2 GB RAM | 3-4 GB RAM |
Sokan nem értik, hogy fogyhat el a memória: Nos a mai modern weboldalakhoz folyamatosan jönnek ki frissitések, amit némely program saját magától képes frissíteni.
Általában minden egyes frissítéssel, újabb funkciók kerülnek be a programba, ezek pedig a program méretétt is növelik.
Továbbá, minden egyes új bővítmény amivel a weboldalunkat turbozzuk fel, ugyancsak a memória igényt fogja növelni.
A látogatók számát tekintve az EP (Entry Process), még egy fontos mérőszám, a végrehajtási szálak száma, mely azt adja meg, hogy a weboldalad programkódja egy időben hány példányban futhat.
Azaz, ha 30 EP van engedélyezve akkor 30 látogató futtathat egy időben kódot a szerveren.
De! nagyon fontos azzal tisztában lenni, hogy ez a szám az egyszerre futtatott kodok számát jelenti, ami nem egyenlő azzal, hogy az oldalt épp hányan nézik!
Mivel az aki épp olvassa az oldalt, az nem futtat semmilyen kódot. A kódok futtatása a legtöbb esetben 0,1-2 másodpercet vesznek igénybe.
Ezzel nagyon ritkán szokott gond lenni, én is csak azért írtam ide le, hogyha valaki tudni szeretné, hogy a statisztikában mit jelent ez az érték, az tisztában legyen vele.