Mi az a DNS-kiszolgáló?

Röviden megfogalmazva:

A DNS-kiszolgáló egy olyan szolgáltató oldali szerver, amely az internetes címek fordításáért
felelős. Ezen szerver segítségével tud Ön az interneten keresztül weboldalakon böngészni,
e-maileket küldeni és fogadni.

Ha szükséged van DNS szolgáltatásra, akkor a tárhelycsomagjaink között találhatsz kifejezetten DNS csomagot, amivel Domain neveidet tudod kezelni.
Ilyenre akkor lehet szükséged, ha olyan szolgáltatást akarsz igénybe venni amihez tárhelyet nem akarsz vásárolni. Pl: Külső levelező kiszolgáló (google, ofice360), vagy valamilyen bérelhető webáruház, stb…

Az átlag internetezők a saját internet szolgáltatójuk DNS szerverét használják a weboldalak azonosítására, mivel ezek nem egyszerre kerülnek frissitésre, ezért van, hogy egy A rekord váltás után az egyik szolgáltatónál, már 1 óra múlva az új adatok jönnek be, mig a másiknál csak 12 óra múlva érhetők el ugyanazok az adatok.
Ha önnek is lassan frissül a DNS szervere, akkor váltson Google DNS szerverre, leíráshoz kattintson ide.

DNS szerverből nagyon sok van a világban, ezek hierarchikus rendben dolgoznak, az alábbi ábra alapján.


Nézzük meg hogy is működik, kicsit részletesebben:

Pl: Ön beírja a böngészőbe hogy www.webdigital.hu ezt a DNS szerver lefordítja a számítógépek által használt címzési módra azaz: 79.172.201.186
– Ezután az őn gépe üzenetet küld a 79.172.201.186 IP címen található szervernek, hogy szeretné megnézni a webdigital.hu weboldalt.
– A szerver, megnézi a VHOST alapján, hogy a megadott domain névhez tartozó oldal melyik könyvtárban található (pl: ../www/data/public_html/webdigital.hu/ )

Ha megtalálta a megadott könyvtárat, akkor betölti az index.html-t vagy index.php fájlt, feldolgozás után pedig az eredményt elküldi az internetező gépére.
Miért van egyáltalán szükség DNS szerverre?

Az Internetes hálózat, nagyon hasonlít a Mobiltelefonos hálózathoz.
Ahogy minden embernek van egy telefonszáma, úgy az internet világában is minden számítógépnek van egy száma, amit IP címnek hívunk.
Az IP4 es címek 4db 0 és 255 közé eső ponttal elválasztott szám lehet. pl: 178.1.29.212
Ilyen IP címekből kb.: 4 milliárd darab lehet maximálisan. Ez ugye hatalmas szám, és régen azt hitték, hogy ennyi internetre kapcsolt eszköz soha nem lesz a világon.
De sajnos tévedtek! Már 2011 ben elfogytak a szabad IP4 es címek, azóta a szolgáltatók csak trükközések árán képesek mindenkit ilyen IP címekkel ellátni. Például ha kikapcsoljuk a gépünket az addig használt IP címet rögtön megkapja valaki más.
Természetesen ez nem mehet igy sokáig, épp ezért már réges rég 1994-ben kitalálták a következő szabványt aminek a neve IPv6, ez több ezer milliárd eszköz számára biztosíthat IP-címet.
Az IPv4 hez képest ez sokkal bonyolultabb: Például: 2021:0db8:85a3:0000:0000:8a2e:0370:7334
Sajnos ennek a bevezetése valami miatt nagyon lassan halad, a legtöbb számítógép még a mai napig képtelen IPv6 os címekkel komunikálni.

Amint látható, ezek a számok nagyon bonyolultak, az embereknek esélye sem lenne arra, hogy a szerver IP címét megjegyezze.
Épp ezért helyette mi, domain neveket használunk, ezt sokkal könnyebb megjegyezni.
Tegyünk egy próbát: másoljuk ki a következő számsort és írjuk be a böngészönkbe (vagy kattintsunk a linkre): 172.217.1.238
Ha mindent jól csináltunk akkor a google.com oldala töltödött be.
Biztos vagyok benne, hogy a fenti számsorra már 10 perc múlva sem emlékszik senki, de a google.com nevet álmából felriadva is mindenki tudja.

A DNS szerver pont ezt a feladatot látja el. gyakorlatilag olyan mint egy címlista, amiben meg van adva az, hogy a google.com névhez tartozó szám = 172.217.1.238

A lényeg igazából ennyi.

Természetesen mélyebben is bele lehet menni a DNS szerverek világába.
A legtöbb domain névhez nem csak 1 db IP cím tartozik, mive a legtöbb esetben nem csak egy weboldal, hanem levelezés is kapcsolódik hozzá.
Van amikor a levelezést és minden egyes al-oldalt ugyanaz a szerver szolgál ki, de előfordul amikor ezek külön szerverre vannak kiszervezve.
A DNS ben ezeket meg kell adni, máskülönben a számítógépek nem fogják tudni, hogy a leveleket melyik szerverre kellene továbbítani.

Ma már szerencsére ügyfeleinknek nem nagyon kell ezzel foglalkoznia, mivel a cPanel a szükséges rekordokat automatikusan létrehozza.
Akkor kell a DNS szerverhez hozzányúlni, ha mondjuk a domain nevet vagy annak egy részét (al-domain név) más szolgáltatónál szeretnénk használni. Pl egy bérelt webáruházban.

Nézzük meg röviden milyen rekordok vannak, és azok mire használhatóak.
Próbálom ezeket úgy megfogalmazni, hogy bárki megértse.

A rekord:
Az A rekord az Address szónak a rövidítése.
Ez mondja meg, hogy egy adott domain név, vagy aldomain név milyen IP címen üzemel.

Minden domain névhez tetszőleges számú aldomain nevet lehet létrehozni.
például: shop.domainnevem.huforum.domainnevem.huakarmi.domainnevem.hu
A fő domain névnek és az al domain neveknek nem muszáj ugyanazon a szerveren üzemelni más szervereken is üzemelhetnek, csak meg kell adni az elérhetőségüket (IP cím)
Látható, hogy a Fő domain név és az al-domain nevek más más IP címre mutatnak, azaz más szerveren müködnek.

 

 

MX rekord:


A levelezéshez szükséges rekord.
Ehhez a rekordhoz mindig szükség van egy A rekordra is!
Ebben a rekordban csak domain neveket lehet megadni.

A levelezéshez rendszerint egy al-domain nevet szoktak beállítani, a legtöbb esetben mail.domainnevem.hu, persze bármi lehetne ez akár kakaoscsiga.domainnevem.hu is. 
Viszont az ilyeneket azért kell kerülni, mert ha a céghez egy új rendszergazda érkezik, akkor először is, elkerekedik a szeme, hogy a régi rendszergazda mennyire vicces ember volt, másodsorban mindig érdemes olyan neveket használni amiről egyből tudjuk, hogy mi mihez tartozik, és nem kell barkóbázni, hogy a ponicsiko.domainnevem.hu rekord ezt valójában a backup (adatmentő) szerver akar leni.  Sajnos ha nem is ennyire vicces, de ehhez hasonló elnevezésekkel, rövidítésekkel elég gyakran találkozunk, főleg a tárhely könyvtárainak az elnevezésénél, és csak pislogunk, hogy ez meg mi akar lenni? Ki tud ezen eligazodni ? 

De miért is érdemes al-domain nevet beállítani a (MX rekordhoz) levelezéshez, és nem a fő domain nevet? 
Azért mert soha nem tudhatjuk, hogy mit hoz az élet a későbbiekben!
Sok olyan eset lehet, amikor a weboldalunkat külön kell választanunk a levelezéstől. Pl: olyan fizetős webáruházat veszünk igénybe, ahol levelezést nem biztosítanak (szinte mindegyik webshopos cég ilyen).
Természetesen később is át lehet rakni al-domain névre, de ilyenkor minden kliens gépen módosítani kell a címet. 

 

Miért nem lehet az MX rekordhoz is IP címet megadni? 

Amíg az ember kicsiben gondolkodik, addig ennek nem sok értelmét látja.
Hiszen igy kicsivel bonyolultabb ezt az egészet beállítani. 
Nos, amíg a domain nevünk alatt 1-10 alkalmazottat foglalkoztató cég levelezését kell kezelni, addig akár az IP cím megadása is jó ötletnek tűnne.
Hiszen ha a levelezés átkerül egy másik szerverre, vagy csak a szerver egy másik szerver terembe, a rendszergazda nagyjából 10-20 perc alatt a cég összes számítógépén beállítja a levelezőprogramokban az új IP címet, és már is minden megy tovább. 

Viszont egy nagy cégnél, ahol több száz, vagy több tízezer alkalmazott van (pl. Microsoft 153 Országban összesen 134.000 alkalmazottja van!) egyszerűen kivitelezhetetlen lenne az, hogy egy IP csere esetén minden egyes gépen kicseréljék az IP címet.
Viszont, ha IP cím helyett a levelezőprogramban egy domain nevet kell megadni, akkor csak egyetlen helyen a DNS szerverben kell kicserélni az IP címet, és máris minden levelező program az új IP címet kezdi el használni anélkül, hogy a kliens gépekhez hozzá kellett volna nyúlni.  
 

Az alábbi képen a piros vonalakkal a levél “útját” szerettem volna érzékeltetni, látható, hogy az MX rekord és az A rekord együtt hogy adják meg a levelező szerver címét.
A kettő rekord eggyütt müködik csak!
Ha nincs beállítva az MX rekordnak megfelelő A rekord, akkor a levelek nem fognak megérkezni!

 

 

CNAME:
A CNAME a Canonical Name kifejezést jelenti
Ez gyakorlatilag egy átirányítás, egy al-domain nevet tudunk átirányítani egy másik domain névre.
Fontos, hogy csak al-domain nevet lehet irányítani. (pl.: a WWW előtag is egy al-domainnévnek minősül, de lehet shop.domainnevem.hu is)
www.domainnevem.hu –> google.com

TXT rekordok.

A TXT rekord, egy szöveges rekord, jellemzően valamilyen igazoláshoz, aláíráshoz kapcsolódnak.
Legyakoribb eset amikor meg kell adnunk ilyen TXT rekordot amikor a google vagy Microsoft alkalmazást szeretnénk igénybe venni. Ilyenkor a regisztráció során megkérnek, hogy hozz létre egy TXT rekordot bizonyos tartalommal, amit ők generáltak számodra. Ezzel tudod magad igazolni, hogy tényleg jogosult vagy a Domain név kezelésére.

Ide tartoznak az SPF és a DKIM rekordok is, ezek mind a levélküldéshez kapcsolódnak.
Az SPF rekord használatakor minden olyan IP címet és domain nevet fel kell sorolni amiről levelet fogunk küldeni.
ha valaki olyan IP címről akar levelet küldeni, ami nincs felsorolva ebben a rekordban, akkor az a levél jó eséllyel a SPAM mappában fogja végezni.

DKIM egy digitális aláírás, amelyet a levélküldő szerverünk (tehát nem a saját gépünk) a küldéskor digitálisan aláírja a levelet, így védve az illetéktelen módosítások ellen. Ezt szerverünk automatikusan generálja.

Természetesen még sok más egyéb rekord is létezik (lásd wikipédia) , de átlag felhasználók ezzel a négy darabbal fognak találkozni leginkább, épp ezért a többi rekord ismertetését feleslegesnek tartjuk.

TTL idő:
Ez a szám minden egyes rekordnál szerepel gyakorlatilag a rekord élettartamát másodpercben adja meg.
Ez az az időtartam ameddig a bejegyzést tárolja a root névszerver. Jelentősége akkor van, ha valamilyen hiba miatt elérhetetlen cégünk DNS szervere, mert nem egyből törlödik a rekord.