Mi az a szerver? Miben különbözik egy PC-től? Megéri e saját szerverbe ruházni, vagy jobb a tárhely? 

A telefonbeszélgetések alkalmával gyakran szembesülünk azzal, hogy sokan nem tudják, mi a különbség egy webtárhely, és a szerver között.
Ezért  gondoltuk írunk erről egy rövid cikket, amiben elmagyarázzuk mi az a szerver és ez miben különbözik mondjuk egy átlagos otthoni PC-től. 

A szerver, működését tekintve nem sokban különbözik egy otthoni PC-től. Gyakorlatilag ugyanolyan komponensekből épül fel mindkettő. 
Van bennük egy alaplap, 1-2 db processzor, memória, adattároló eszközök, és a jobb szerverekbe egy hardveres raid kártya. Ez utóbbi a PC-ben elég ritka, de azért előfordul ott is.
Ha ugyanolyan alkatrészekből épül fel, akkor jogosan merül fel a kérdés mégis mi a különbség?  Miért ne csinálhatna valaki, egy régi PC ből szervert? 
Nos sajnos az a helyzet, hogy sok cég ilyeneket használ, aki járt már olcsóbb szerverteremben, ahol lehetőség van Salgó polcos elhelyezésre is, ott 70% ban PC ket láthat szerverek helyett. 

No de mi is a különbség?
A szervereket folyamatos üzemre tervezik, ennek megfelelően, olyan minőségi alkatrészeket helyeznek el benne, amelyek ezt a terhelést elviselik. 
Tudom, sok PC is sokszor hetekig vagy napokig folyamatosan működik, viszont nem nagyon lehet összehasonlítani a két üzemállapotot, hiszen, egy böngésző, vagy egy excel tábla kezelése, nem jelent folyamatos terhelést.
Ezzel szemben egy webszerver a nap 24 órájában, minden egyes percben több ezer látogatót szolgál ki. 
A szervereink  átlagos terhelését 50% alá szoktuk belőni, így bőven marad benne tartalék váratlan eseményekre is. 
Természetesen a folyamatos nagy terhelés, nagy hőterheléssel jár együtt. Épp ezért a szerverekbe, a hűtés sokkal nagyobb, és úgy van kialakítva, hogy gyakorlatilag minden egyes alkatrészt hűtenek. 
A ventilátorok hangja is vetekszik egy porszívó hangjával. 

A szerverek, úgy vannak megtervezve, hogy a legtöbb kritikus alkatrész, duplikálva van, és azok is üzem közben cserélhetőek. 
Ilyen alkatrészek a tápegység, a ventilátorok, merevlemezek (SSD).
Ráadásul meghibásodás esetén, automatikusan leállítja a hibás alkatrészt, és a tartalékot kezdi el használni, miközben értesíti a rendszergazdát a hibáról. 

 A jobb szerverekbe távmanagment elérhetőség is van. Ez azt jelenti, hogy külön IP címen a rendszergazda be tud jelentkezni egy speciális felületre, ahol minden lényeges információt láthat a szerverről (jobb típusoknál, az olcsóbb gépeknél ez a felület eléggé butácska.) 
Az általunk használt DELL gépek esetén a mindent, szó szerint lehet érteni, a gép fogyasztásától kezdve az alkatrészek állapotán át a hőmérséklet adatok ig mindent látunk. Akár még újra is lehetne telepíteni a gépet a föld túloldaláról is. 

A különbségek már eddig is igen jelentősek, de még nincs vége. 
Noha ma már egy otthoni PC be is lehet kapni nagyon erős processzorokat, amik a Benchmark teszteken, több “millió” pontot érnek el, ez még sem mérvadó. 
Ugyanis egy szerver egészen más területen dolgozik, itt nem játékokat kell futtatni, hanem adatbázisokat és hasonlókat kell kezelni. 
A processzor utasításkészlete is ennek megfelelően van megtervezve. Azaz a szerver processzort, nem a játékok futtatására optimalizálták, hanem egészen más jellegű feladatokra. 

A memória is teljesen más, noha a jelölése megegyezik a PC memóriákkal, azaz itt is DDR3, DDR4 memória modulokat találunk, viszont a szerver az garantáltan nem fog elindulni a PC memóriával.
A PC ben ha memória hiba keletkezik, és lefagy az alkalmazás, akkor a gép kezelője odanyúl a reset gombhoz és újra indítja a gépet. 
A szervereknél erre nincs lehetőség, és nem is elvárható, hogy napi 24 órában ott üljön valaki a gép mellett. 
Épp ezért a szerverekbe csak  ECC (Error Correcting Code) chip hiba korrekciós memóriákat lehet rakni.
(felismeri és korrigálni tudja az egy bites adat hibát és felismeri a két bites adat hibát)
Ezáltal jóval stabilabban tudnak ezek a gépek üzemelni,  természetesen az árazása jóval magasabb.

Webtárhely, vagy saját szerver éri meg jobban? 

Ez több mindentől függ, mindig van az a pont ahol már a saját szerver éri meg jobban, sőt vannak olyan komoly nagy forgalmú weboldalak ahol jóformán ez az egyetlen járható út. 

Kisebb weboldalaknál, viszont alapos költségvetést kell készíteni. 
Előfordul, hogy egy weboldal tulajdonos, úgy gondolja, hogy költséghatékonyabb a saját szerver üzemeltetése. De sajnos álltalában hamar rá szoktak jönni, hogy ez lényegesen drágább mint ahogy ők azt elsőre kiszámolták. 

A saját szervert választókat én két nagy csoportra bontanám. 

Az egyik aki “okosba” akarja megoldani. 
Itt a fő cél a minél olcsóbb üzemeltetés lenne. 
Rájön, hogy a NAS szerverekbe van webszerver, levelezőszerver, stb.. és jóformán csak kattintgatni kell, és már össze is rakott egy működő webszervert. 
Ez egy darabig akár tud is működni, de az olcsóbb NAS szerverek nem erőgépek, a legtöbbnek a teljesítménye egy közepes mobiltelefonnal ér fel. Azaz nem egy erőgép, sok látogatót nem bírnak el. 
A beállítások korlátozottak, és komolyabb hiba esetén nehéz segítséget találni.
Az üzemeltetése sem lesz nagyon olcsó.
Kell egy fix IP cím, amit az internet szolgáltatók havonta 2500-5000 Ft ért adnak.
Az áram számla is  magasabb lesz mint amikor alig van rajta terhelés.

A másik csoport az, aki komolyabban gondolja, és beruház egy alap szerverre. 
Ez már biztos, hogy megbirkózik egy komolyabb weboldallal is, viszont ezt már illik szerverterembe rakni, hiszen az irodába senki nem szívesen hallgatná.

És akkor nézzük azokat a problémákat amivel a legtöbb ember nem számol, amikor ilyen beruházásba kezd.

1: Adatmentés:  Sokan úgy gondolják, hogy bőven elég a RAID re hagyatkozni. 
(a raid, az adatokat több merevlemez között tükrözi, igy 1-2 merevlemez meghibásodása esetén sem történik adatvesztés) 
Sajnos ez a megoldás, csak a hardver hibák kivédésére jó. 
Egy fájlrendszer összeomlás, egy adatbázis meghibásodás, és feltörés ellen semmit nem védenek. 
Azaz rendszeres adatmentésre szükség van, és az adatmentés nem történhet ugyanarra a gépre.  Ez már rögtön azt eredményezi, hogy egy második szervergép is kell, de minimum elő kell fizetni, valamilyen online backup megoldásra.

2: Üzemeltetés
Egy szerver üzemeltetését nem lehet a titkárnőre bízni, ez komoly szaktudást igényel. Persze sok ember ért minimálisan a szerverhez, fel tud telepíteni egy webszervert,  be tudja konfigurálni az alapvető szolgáltatásokat. 
A gond akkor van amikor GOND van, és kiderül, hogy az alapszíntű tudás bizonyos feladatokhoz kevés. például valami folyamatosan terheli a szervert, és ki kellene nyomozni, hogy ez programhiba, támadás,  vagy más egyéb hardver hiba.
Néha egy komolyabb probléma még azt is megizzasztja aki napi szinten ezzel foglalkozik.

3: hardver hibák
Sok kezdő szerveres a merevlemezekkel vagy SSD lemezekkel akar spórolni.
Egy szerverbe való lemez kb.  5X drágább mint egy PC-be való lemez, és a legtöbb szerver nem is hajlandó elindulni, lakossági meghajtókkal, ha mégis, akkor is jó eséllyel különböző hibákat fog produkálni, pl.: szétesik a raid tömb.
De még a drága szerver kategóriás lemezek sem örök életűek. 
1 szerverbe átlagosan 1 lemez/év meghibásodással lehet számolni.
De bármikor előjöhet komolyabb hardver hiba, amit nem biztos, hogy meg lehet oldani 1-2 óra alatt, hiszen a legtöbb cégnél, nincs tartalék szerver, nincs tartalék alaktrész a polcon.
Ha péntek délután meg valami tönkre, akkor szinte biztos, hogy hétfőig nem tudják elhárítani a hibát.

4. Szoftverek.
Noha egy webszerverhez, be lehet szerezni ingyen is programokat, ezek közel sem tudják azt amit a fizetős társaik. El lehet lenni ezek nélkül is, viszont ha az ember biztonságban akarja tudni magát és a weboldalát, akkor érdemes ilyenre is beruházni. 

5: Költségek.

Én meg merem kockáztatni, hogy saját szervert üzemeltetni drágább, mintha egy webtárhely szolgáltató cég egész szerverét kibérli az ember.
A költségek ott kezdődnek, hogy a szerverteremben, kb.: 40.000 Ft/hó összeget kell fizetni.
Valamilyen backup megoldást is kell találni, ezt sem nagyon lehet megúszni 20.000 Ft alatt. (természetesen az ár itt is változhat, többnyire felfelé )

Számoljunk 1 db szoftver vásárlást, ami kb: 5.000 Ft/hó  (1szerver/1user esetén)

Rendszergazda: Ha külön rendszergazdát kell felvenni, akkor az több százezer havonta, olcsóbb megoldás, valamilyen megbízási díjért foglalkoztatni, ami csak havi pár órás munkát jelent, igy havonta akár 30.000 Ft ból is megúszható. 
Persze érdemes ennél többet számolni, mert biztos lesznek alkalmak amikor több munka lesz.

Hardver hibák: Ez sajnos elkerülhetetlen, érdemes havonta 5.000 Ft ot erre is számolni. Ez csak akkor ennyi, ha mázlisták vagyunk és csak 2-3 évente hibásodik meg valami!

Ez kb:  havonta 100.000 Ft kiadást jelent. ami természetesen akár lehet kevesebb is, de inkább többet lehet számolni.
Éves szinten  ~1.200.000 Ft ból jön ki egy saját szerver üzemeltetése.