Tudásbázis

DNS szerverből nagyon sok van a világban, ezek hierarchikus rendben dolgoznak.

Az átlag internetezők a saját internet szolgáltatójuk DNS szerverét használják a weboldalak azonosítására, mivel ezek nem egyszerre kerülnek frissitésre, ezért van, hogy egy A rekord váltás után az egyik szolgáltatónál, már 1 óra múlva az új adatok jönnek be, mig a másiknál csak 12 óra múlva érhetők el ugyanazok az adatok.

Pl: Őn beírja a böngészőbe hogy www.webdigital.hu ezt a DNS szerver lefordítja a számítógépek által használt címzési módra azaz: 79.172.201.186
- Ezután az őn gépe üzenetet küld a 79.172.201.186 IP címen található szervernek, hogy szeretné megnézni a webdigital.hu weboldalt.
- A szerver, megnézi a VHOST alapján, hogy a megadott domain névhez tartozó oldal melyik könyvtárban található (pl: ../www/data/webdigital.hu/public_html/ )
Ha megtalálta a megadott könyvtárat, akkor betölti az index.html-t vagy index.php fájlt, feldolgozás után pedig az eredményt elküldi az internetező gépére.

A legtöbb ember számára a DNS szerverek müködése legalább annyira érthetetlen, mint az ugyancsak DNS nek rövidített dezoxiribonukleinsav.
Míg az utóbbihoz mi sem értünk túl sokat, addig a DNS szerverek működését megpróbáljuk röviden bemutatni.
A leírás természetesen nem profik számára készült, és csak az alap infókat tartalmazza, de a működés megismeréséhez épp elég.

Kezdjük az elején, hogy mi is az a DNS szerver és mire való.

A DNS a Domain Name System szavak rövidítése, ez ugyanolyan szerver (számítógép) mint a legtöbb, a különbség, hogy ezen nem a weboldalunk adatait tárolják (ez nem feltétlen igaz, mert a legtöbb DNS szerver egy általános célú webszerveren fút), hanem a Domain neveinkhez tartozó beállításokat.
A domain neveket különböző rekordokkal lehet konfigurálni, ezekből kettőt mondhatni kötelező használni.

A - Address, cím rekord

Ez a leggyakrabban használt rekord, amely arra szolgál, hogy egy domain névhez IP címet rendeljünk. Például:

webdigital.hu A 79.172.201.186

Sokszor használt tulajdonságát látjuk itt a zónafájlnak: nem írjuk ki egy domain (jelen esetben a masina) teljes domain nevét, csak annak első részét. A végére oda kell érteni azt a vonatkoztatási rendszert, ahol éppen vagyunk. Ezt először is maga az a zóna adja meg, amire ez a fájl vonatkozik. Például ha a valami.hu zónáról van szó, akkor a 'masina' a végére biggyesztett pont nélkül úgy értendő, mint masina.valami.hu. Ez a tulajdonság legtöbbször igen kellemes, mert például egy 200 A rekordot tartalmazó zóna esetében nem kell 200-szor megismételnünk a zónában, hogy 'egyik.valami.hu., masik.valami.hu.' hanem elég annyit írnunk 'egyik, masik'. Vigyáznunk kell azonban, mert könnyen elfelejtekezhetünk arról, hogy pontot kell tennünk a domain név végére, ha azt teljes egészében kiirjuk valahol.

MX - Mail eXchanger, levelező szerver rekord

Ez a rekord szolgál arra, hogy egy domainba érkező levelek levelező szerverét kijelölje. A rekord formátuma egy példán:

Domain: valahol.hu

Ezek a sorok azt jelentik, hogy a info@valahol.hu alakú címre érkező leveleket a ASPMX.L.GOOGLE.COM., vagy aALT1.ASPMX.L.GOOGLE.COM. gépekre kell küldeni. Az MX rekordok első paramétere egy szám, ami a rekord preferenciát jelenti. Kötelező paraméter, de csak akkor van jelentősége, ha több MX rekord tartozik ugyanahhoz a névhez: kisebb szám nagyobb preferenciát jelent. Példánkban tehát csak akkor fogják a levelező szerverek a ALT1.ASPMX.L.GOOGLE.COM.-ra küldeni a valahol.hu domainba szóló leveleket, ha a preferáltabb ASPMX.L.GOOGLE.COM. nem elérhető. Lehetséges több MX rekordot egyenlő preferenciával megadni. Ilyenkor véletlenszerű, hogy melyikre érkezik be egy-egy levél. Az MX rekord második paramétere egy domain név. Fontos, hogy ehhez a névhez már A rekord tartozzon. Nem megengedett olyan domain nevet magadni, ami csak egy CNAME-ra, vagy másik MX-re mutat.

A legtöbb rekordhoz meg kell adni egy - TTL (Time To Live) értéket. Ennyi másodpercig tárolják a szerverek a cache-ükben az adott információt. (gyakorlatilag a frissítési idő, átlagosan 3600 másodpercet szokás beállítani)

A fentieken kívül több más rekord is van, de ezeket csak ritkán használják, épp ezért csak röviden írjuk le mire való.

CNAME - Canonical Name, kanonikus név rekord (Ez a rekord arra való, hogy egy hostnak becenevet adjunk)
TXT - Text, szöveges rekord (elvileg bármilyen szöveget tartalmazhat, de leggyakrabban az SPF rekord ot adják meg, ami az email címünk illetéktelen felhasználását gátolná meg, sajnos csak ott működik ahol ezt lekérdezi a fogadó fél, így az esetek nagy részében hasztalan)
HINFO - Hardware information, hardver információ rekord (hasonló a TXT hez, a szerverről lehet megadni információkat)